Mélyvörös Delírium
2012.03.04. 16:21
Ma megvágtam magam
Tükörben néztem a metsző pengét
Amint kecsesen futott nyakam mentén
Szép, vöröslő ívet hagyva maga után
Foltokban szórta padlóra sötét nyomát
Néztem a csordogáló patakot, s
Ujjbegyemhez tapadott cseppeket
Ajkaimhoz emeltem, édesen
Nyalva meg a pirosló életet
Csak egy kortyot! - Esengtem
S imám meghallgatásra talált
Tele lett vele a feneketlen tál
Ahogy szórta undok magvát
A keserű Halál
"Bor ez, bor! Istenek bora
Lelkendezett elmém foglya
Bukéja jó, de fénye tompa
Kissé sötét, fuss torkomba"
-
Tört üdvbe lelkem, a gyötört
Szememben vörös árny fénye
Tündökölt révület vörös lángja
Égette vágyam, jussára várva
Mohón folyt le az isteni bor
Egészen le, lelkemig hatolt
Az édes nedű, a mélyvörös vér
Varázsolt el a hűvös Cabernet
A kádba kapaszkodtam, részeg
Fejem zsonott, mint méhkas
Fülem zúgott - vagy csak a
Meleg szoba forgott velem
Kelyhem újra merítettem, s
Nem számított már, hol a határ
Bort ide, bort! - zsongott a kaptár
S kesergve zengte dalát
A mennyei khoár
(2012. 02. 09.)
(2012. 02. 09.)
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.