Tegnap este furcsa álomom volt
Te voltál benne, s örök ragyogás

Vett körbe minket
Hollók, s keselyűk fanyar hada.

De az álom elmúlt.
Kipukkant, mint egy lufi:
Visszhangzik a pattanás

Együtt ébredünk, de
Este már külön alszunk

Egy más világban járunk,
Megnyugvást ád nekünk párunk



Hazug megnyugvás, csendes társunk.

Te nem szeretsz, legalábbis nem engem.

Én
Szeretnélek, ha lenne kit
Átölelni, s nem eltaszít
Jégben égni, tűzben élni
Érted megtenném

Kicsim. 


(2012. 02. 08.) 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.